Defektjavítás típusai – jó, ha tisztában vagyunk az alapokkal!

Az autóvezetés öröme sokunk számára felbecsülhetetlen – illetve manapság sok esetben elkerülhetetlen is az autóhasználat -, ám néha akadályokba ütközhetünk az úton. Egyik ilyen bosszantó helyzet a defekt, amikor az autógumi hirtelen kilyukad, és lelassítja vagy akár megszakítja az utazásunkat. Szerencsére sok esetben menthető a helyzet a defektjavítás típusai közül valamely megoldással.

A gumiabroncs sérülései

A defektjavítás típusai kapcsán először is a legfonotsabb, hogy meg kell állapítani a gumisérülés helyét, méretét, súlyosságát, a gumiabroncs állapotát. Háromféle sérülést különböztethetünk meg, ezek az alábbiak:

1. felületi gumisérülések: azon sérülések, melyek a futófelületen vagy az oldalfalon keletkeznek és az üzembiztonságot nem befolyásolják. Tehát pl. olyan padkasérülések, melyek csak éppen meghorzsolják a gumi felületét, de nem érik el a szövetvázat. Az ilyen apró sérülések javítása még nem szükségszerű, de kiemelt figyelmet érdemel. Ugyanis ha ismét megsérül a gumi ugyanazon a helyen, akkor már valószínűleg nagyobb problémát is okozhat és azonnali javítás lehet szükséges.
2. Üzembiztonságot már befolyásoló, de még javítható sérülések, pl. szeglyuksérülés. Az ilyen jellegű sérülések javítását képzett gumis szakemberek (mint pl. mi is 🙂 ) tudják szakszerűen kijavítani. Sérült gumiabronccsal tilos közlekedni, saját és embertársaink testi és a járművek műszaki épsége érdekében!
3. Üzembiztonságot befolyásoló, nem javítható sérülések. Olyan kritikus helyen lévő vagy nagy mértékű sérülések, melyek az abroncs további használatát kizárják, és mindenképpen gumicsere szükséges. Ilyenek az alábbiak:
   • peremhuzalszakadás
   • peremhuzal kiágyazódás
   • szövetszakadás
   • nagyobb méretű oldalfalrepedés (1 mm feletti)
   • elöregedés miatti súlyos repedezettség (ha vulkanizálással nem javítható)
   • vállsérülés (ahol a futófelület és az oldalfal találkozik, ugyanis ott van a gumi a legnagyobb erőhatásnak kitéve – maximum melegvulkanizálással javítható)
   • perem szélén lévő sérülések (légzárás tökéletlen lehet)

A defektjavítás típusai és a defekt egyéb megoldási lehetőségei

Pótkerék használata

Egyik kézenfekvő megoldási módszer a defektjavítás típusainak alkalmazása előtt a pótkerék alkalmazása. Sokszor találkoztunk olyan szituációval, hogy a gépjármű tulajdonosa nem tudta, elfelejtette, hogy nincs pótkerék az autóban. Olyan is többször megesett, hogy volt pótkerék, de annak állapota nem volt alkalmas közlekedésre: leeresztett, hibás, lyukas, nem is a kocsira való kerék állt csak rendelkezésre.

Sok fejfájástól kímélhetjük meg magunkat, ha rendszeresen ellenőrizzük nem csak a használatban lévő kerekeket, gumikat, hanem a pótkerék állapotát is: nyomását, életkorát, és amikor szükséges, megjavíttatjuk vagy lecseréljük a pótkereket is. A defektjavítás típusai közül bizonyos módszerek pótkerekek esetében is alkalmazhatóak.

Pótkerekek közül kétféle típus létezik: a teljes értékű pótkerék, ami mindenben megegyezik a jármű többi kerekével, illetve létezik az ideiglenes használatú abroncs, más néven mankókerék (jele: T), mely csak bizonyos megkötésekkel alkalmazható közlekedésre (sebességhatár, légnyomás, megtehető távolság). Pótkerék felrakását is szívesen vállaljuk, amennyiben Ön nem akar ezzel bajlódni.

Defekttűrő gumi használata

Az utóbbi években egyre jobban terjed az új autók körében a defekttűrő gumiabroncs. Ilyen abroncsot csak keréknyomás-ellenőrző rendszerrel ellátott autóra lehet felszerelni! Defekttűrő abroncsoknak 3 fő típusa terjedt el:

Michelin Pax rendszer: ennél a megoldásnál a gyártó a gumiabronccsal együtt a keréktárcsára felszerelt egy úgynevezett teherhordó gyűrűt, amely lehetővé tette a teljes levegővesztés esetén is a biztonságos közlekedést csökkentett sebesség mellett, bizonyos távolságig. Ezt a technikát napjainkban már nem igazán alkalmazzák, mert speciális célgépet igényelt a szerelése.

Seal inside technológia: a futófelületen belül gyárilag elhelyezett puha, ragacsos réteg található. Kisebb méretű sérülések esetén, ahogy a levegő elkezdene kijönni, a lyukat vagy vágást tömíti ez a puha, ragacsos anyag.

Erősített oldalfalú defekttűrő abroncs: ez a leginkább elterjedt típus, működési elve a következő: a gumiabroncs oldalfala annyira erősített, hogy teljes légvesztés során is megtartja a gépjármű súlyát. A szükségpótkerékhez hasonlóan itt is meghatározták defekt esetén a maximális sebességet és megtehető km-t. Előnye, hogy gyakorlatilag a durrdefekt fogalma megszűnt az ezzel szerelt gépjármű vezetője számára. Hátrányai: túl kemény abroncsszerkezet miatt nem javítható, illetve sok esetben indirekt a kormányzás és a túl erős oldalfal miatt már-már megszűnő csillapítási komfort.

Defektjavítás helyszínen

A mai autók többségében nincsen semmilyen pótkerék, csak úgynevezett defektjavító anyag. A javítóanyag egy mini kompresszorral együtt használható (ezek egybe építve vannak benne az autóban), és a szelepen keresztül juttatható be az abroncsba. Az anyag rövid idő alatt megköt, és elzárja a lyukat vagy repedést, így lehetővé teszi a továbbhaladást. Tapasztalataink szerint ez csak nagyon ideiglenes megoldás, és sokszor nem is jó eredménnyel alkalmazható, így utána mindenképpen a defektjavítás típusai közül valamely tartósabb és szakszerűbb megoldás alkalmazása lesz szükséges. Ez ügyben hívjon minket bizalommal! Hátránya még ennek a megoldásnak, hogy a gumi belsejébe belekötő anyag utána nehezen távolítható el, így jobb, ha még az alkalmazása előtt hív fel minket.

Behúzószál vagy javítószál: a gumiabroncs leszerelése nélkül, kívülről helyezhető a lyukba egy célszerszám segítségével. Csak tömlő nélküli abroncsok esetén alkalmazható, a futófelület apróbb sérüléseinél, sürgősségi javításra. Nem tartós megoldás a defektjavítás típusai közül, alkalmazását nem javasoljuk.

Gumijavító gomba: a behúzószálnál szakszerűbb javítás. Egy hegyes, reszelőszerű szerszámmal kimunkáljuk a lyukat, majd a gumiabroncs belső oldalán a lyuk környékét. Ezután a megmunkált felületeket bekenjük úgynevezett hidegvulkanizáló oldattal, majd pár perc várakozás után egy határozott mozdulattal elhelyezzük a lyukban a javítógombát. A belső oldalát erősen, határozott mozdulatokkal rágörgőzzük a ragasztóra, ezáltal tartós kémiai kötés jön létre. A gomba kilógó részét a futófelület felől ezután egy éles késsel eltávolítjuk. A belső oldalát bekenjük egy úgynevezett légzáróréteg-javító anyaggal (butilkaucsuk). A gumiabroncs ezután tartósan használható.

Szeglyuktapaszok és radiáltapaszok: alkalmazásuk megegyezik a gombáéval, azzal a különbséggel, hogy ezeknél nincs a lyukon áthúzandó rész. Ezen módszerek előnye, hogy míg a ragasztás fizikai, a vulkanizálás pedig kémiai kötést hoz létre, ezáltal tartósabb lesz a végeredmény.

Melegvulkanizálás: amikor a sérülés olyan mértékű, hogy megfelelő kimunkálás után nyers gumival kell feltölteni a kapott területet, ami egy speciális oldat és úgynevezett hőprés együttes hatására keményedik ki. Ilyen eljárással napjainkban teher-, mezőgazdasági, illetve ipari felhasználású abroncsokat szoktak javítani. A defektjavítás típusai közül ezzel az eljárással személyautók abroncsjavítása nem gazdaságos, mivel a felhasznált anyagok költségesek, és a javítás hosszú órákat vesz igénybe a kötési idő miatt.

Amennyiben a defektjavítás típusai közül bármely megoldásra van szüksége, keressen minket! Mobil gumiszerviz autónkkal állunk rendelkezésére defektjavítás, pótkerék-felrakás vagy gumicsere kapcsán is: +36 30 168 05 65

További információk, aktuális árak megtekinthetőek főoldalunkon: https://comfortgumiszerviz.hu/https://comfortgumiszerviz.hu/

Facebook oldalunk: https://www.facebook.com/comfortgumiszerviz